Először is szeretném megköszönni a figyelmet és az érdeklődést!
Bevallom nagyon jól esik, és bízom benne, hogy másoknak talán segítségére is lehetek soraimmal.
Szóval a kérdés arra vonatkozott, hogy kicsit pontosabban milyenek is hasi panaszaim, az étkezések és a problémák. Kicsit belegondoltam, hogy erről valóban igen szűkszavúan írtam eddig, és valóban nehezen kihámozható. Ugyanakkor vannak dolgok, amiket nehéz "szép" szavakkal elmondani :)
Korábban nem voltak hasi gondjaim, amolyan "mindenevő" voltam. Szerettem a húsokat, zöldségeket, gyümölcsöket, tésztákat egyaránt, bár a kifejezetten zsíros ételeket soha nem ettem. Megtekerték a pocakomat. Alapban pedig inkább a székrekedésre mindig is hajlamos voltam, de hát ez még igazán nem jelent semmit sem. Soha nem voltam hízásra hajlamos, így bátran ehettem mindent :)
Kivéve, amikor várandós voltam, mert az első 9 hónap alatt azért 30 kg-t fel tudtam szedni, a második babával is majd' 25-öt...
Aztán ez a helyzet már a betegség alakulása alatt lassacskán megváltozott. Úgy két-két és fél éve kb. észrevettem, hogy egyre gyakrabban fáj a hasam, és gyakorta volt hányingerem is. Egy ideig arra gondoltam, hogy a lányok hoznak haza mindig valami vírust az oviból, vagy hogy rosszat ettem, szóval sok minden másra próbáltam ráfogni. De valahogy nem akart elmúlni vagy rendeződni, csak egyre több problémám lett ez ügyben.
Több, és sajnos fájdalmasabb.
Nem volt túl nehéz kitalálni mik azok az ételek amik nem tetszenek a hasamnak, mert erős panaszokat okoztak. Az első problémások a húsok, tej és tejtermékek, sajt, zsírosabb, fehérje dús ételek voltak.
Amikor ilyesmiket ettem, nagyon rövid időn belül erős émelygés majd hányás jelentkezett fájdalmas hasi görcsökkel és "jellegzetes" hasmenéssel kísérve. Mindemellett, általában bármit is ettem meg igen hamar jól laktam, kevesebb elfogyasztott ételtől is úgy éreztem hogy teljesen tele van a gyomrom, a hasam. Erre puffadás is rátett egy lapáttal. Bevallom próbáltam húzni-halasztani az orvos látogatást, mert ezekről a dolgokról nem beszélek szívesen, kicsit kínos már a téma is, és a hozzátartozó vizsgálatok egy része sem épp kellemes. Igyekeztem elkerülni a problémás finomságokat, de nem lett sokkal jobb a helyzet. Volt, hogy olyan erős fájdalmakat okozott, hogy elbújtam a másik szobába hogy a gyerekek ne lássák meg mennyire nem vagyok jól, és apukájuk játszott velük. Szó szerint összegörnyedve bírtam csak megmaradni.
Ez volt az a pont, amikor a helyzet orvosért kiáltott.
Elkezdett a súlyom is esni, és hamar látszódni is kezdtek a lerepült kilók. Már önmagában ez is elég volt ahhoz hogy ne érezzem jól magam, és közben persze azért az egyéb, neurológiai dolgok is ott voltak/vannak a nyakamon.
Gasztroenterológián elvégezték a szükséges vizsgálatokat, és kiderült hogy Gastroparesis- GI dysmotilitás okozza a panaszaimat. Vagyis a gyomorból lassabban ürül ki az étel, és lassabban halad a bélrendszerben is, és ez okozza a panaszokat. Ha lassabban ürül/halad a belekben, akkor ott erjedésnek indul, gyulladást okoz.
A hasmenés és a székrekedés így az elfogyasztott tápláléktól függően is váltakozik.
Az első orvosi látogatáskor azt a tanácsot kaptam, hogy ami panaszokat okoz, azokat az ételeket egy ideig kerüljem el, illetve gyakori kis étkezések plusz Mezym (multienzimek) hátha használ.
Kiderült, nem használ sajnos. (Nekem legalábbis..) Menet közben lemondtam a rántott husiról, egy jó pörköltről, tojásról, sajtokról stb, de kezdtek úgy nagy általánosságban a darabos ételek is problémát jelenteni. Ha nem ettem zsírosat, tejeset, tojást .. akkor több napig nem tudtam WC-re menni hányingerig, hasfájásig fokozódva. A súlyom pedig csak esett lassan.
Amikor megvolt a Passage vizsgálat és a gyomor tükrözés is, akkor változott a helyzet. Étkezések előtt javasolták az Erythromycint, mert az fokozza a motilitást (mozgást). Ez a gyógyszer akkor egy kisebb megváltás volt számomra. Ekkorra eljutottam odáig, hogy pépeset ettem. Volt, hogy vettem direkt bébiételt, vagy itthon én magam turmixoltam le, de legjobban a teába áztatott kekszet szerettem. De csak cukor nélkül, mert ha cukrosat eszek vagy iszok, akkor az is puffaszt (odabent erjeszt), és hát az nem jó.
Egy ideje már szedtem az Erythromycint, megválogatva ettem pépeset és elkezdtem egy picit hízni :) Felszedtem úgy 3 kg-t :) Ennek én akkor bizony nagyon örültem!
Szépen lassan kezdett kicsit javulgatni a dolog, vissza álltam a felnőtt szilárd ételekre, de a husi, fehérje, tejes, sajt, hal, tojás, virsli stb.. továbbra is nagyon-nagyon limitálva. Még az sem mindegy, hogy hogy van elkészítve! A kedvenc ami a legkevesebb problémát okozza az a kifli, zsemle, keksz a teában cukor nélkül.
Ahogy javasolták a légzésproblémák miatt a Mestinont, úgy az Erythromycint el is hagyhattam. A Mestinon kolierg hatása jobban érvényesült, és jobban működött a gyomor és bélmozgás, bár a "tiltó listás"ételek maradtak ugyan úgy. A helyzet nem lett tökéletes, de sokáig mondhatni nagyobb panaszom nem volt ha nem csábultam el :) egy rántott husi, vagy egy tükörtojás láttán.
Csak sajnos ahogy írtam, az izomsorvadással együtt a mérleg egyre kevesebbet akart mutatni. Írattam receptre tápszert, és kiegészítésképpen szorgalmasan iszogattam jó darabig.
Viszont egyre több Mestinon kell az izmoknak, és a hasamnak is. Időnként már az Erythromycint is rá kell pakolnom, különben nem boldogul az ennivalóval a hasam és a gyomrom.
Miután kiderült a mitokondriális betegség, így már tudom, hogy a felszívódása a tápanyagoknak sem tökéletes, nem hasznosulnak rendesen. Ha elcsábulok, és mondjuk megeszek egy darab tojást, vagy egy darab virslit (egyik nap nagyon megkívántam..), akkor az olyan hasmenést alkot, hogy kétszer annyi kalóriát veszítek, mint amennyi okozta a "bajt". Úgyhogy nekem nem is éri meg olyant enni amit "nem szabad" , mert magammal szúrok ki. És ahogy korábban írtam is, a betegség miatt betegek az acetilkolin receptorok is, így a Mestinon is veszít a hatásosságából. Ezt sajnos már tapasztalom is. Egyre többször reked meg a dolog mert nem mozognak rendesen a gyomor és belek. Szépen lassan megint elkezdtem turmixolni sok mindent, mert úgy könnyebben halad az étel a tápcsatornán. Fájni már nem fáj az egyéb neurológiai problémák miatt, de bármilyen hihetetlen is , az sem jó. Sokszor tapasztalom, hogy nagyon is tud hiányozni a fájdalom, mert ha az nincs, az ember később veszi észre hogy baj van. Előfordul, hogy több nap elteltével gondolok arra hogy már több napja nem voltam "ott", mert nem fáj..., pedig még emlékszem arra, hogy illene neki.
Összegzésképpen nagyjából ez a helyzet. Tejből tejtermékből max. napi 2 dl, száraz csirke mell 5-6 falat, semmi ami olajos vagy olajban sült, a zsiradék a tésztákra is vonatkozik (pl leveles pogácsa), sajt is csak egy ici-pici, a halat egyáltalán nem tolerálja a hasam, a cukor minimális, virsli, tojás kizárt... stb.
Amit szeret a pocakom, az száraz csirke sonka :)
És ugye mindezek tetejére jött, hogy nagyon rostosat ne mert csak rontják a panaszokat (a hüvelyesekkel és mindennel együtt ami "felfúj"), plusz a glutén mentesség is meglegyen.
További kérdésekre is nagyon szívesen válaszok ha akad :)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése