"Tangó"

Üdv Mindenkinek!

Sajnos mostanában nagyon el vagyok foglalva leginkább a kislányaim miatt, de nem felejtettem el a blogot :)

Legközelebbi bejegyzésemen kicsit mindenképp dolgozgatnom kell még, mert nem történet lesz, hanem kicsit szeretnék a látásról, látászavarokról írni.

Az a tapasztalatom így a blog kapcsán, hogy nagyon sok embert érdekelnek/érintenek a különböző látás zavarok, és talán legfőképpen a látótérkiesések. Emellett az anisocoria (nem egyforma pupillák) is elég keresett "téma", így gondoltam ezeket a területeket/témaköröket kicsit kidolgoznám, összeszedegetném nem kizárólagosan a mitokondriális betegségek kapcsán!
Igyekszem sok hasznos információt leírni ezekben a problémakörökben.

Mostanában a Betegszervezet és a Fórumunk is elég sok időmet elveszi, próbáljuk megtalálni betegtársainkat.

Én is hol jobban, hol rosszabbul vagyok, általában a terheléstől függően.
Pénteken például elkísértem lánykáimat a gyógytornára, és a hazafelé úton (persze gyalog túra) már éreztem hogy kezdek nagyon elfáradni. Mire hazaértünk, már meglehetősen nem éreztem jól magam. Párommal beszélgettünk a kis szobában, én egy széken ültem. Hirtelen a semmiből olyan érzésem lett, mintha székestől, padlóstul eldőlt volna minden erősen balra. Ez nem kifejezetten szédülés, nem forog, csak "ferde". Meglehetősen érdekesen nézhettem ki ahogy kapaszkodok a székbe nehogy leessek, de ez nem egy kellemes érzés. Persze tudom, hogy nyilván sem a székem, sem a padló nem megy sehova, mégis készteti az embert arra hogy megkapaszkodjon. Egy kevés időt elcsücsülgettem ott a széken, majd megpróbáltam felállni. Na ez olyan érdekesen, és bevallom kissé viccesen jött csak össze, hogy a párom mellém állt bal oldalra, én meg az első lépésemmel rögtön neki is borultam, tartania kellett. Azon a ponton nem tudtam egyedül megállni a lábaimon.

Nem szeretem ha a lányok ilyesmit látnak, ezért kitaláltuk, hogy "kettecskén betangózunk" a másik szobába egészen az ágyig. A lányoknak tetszett hogy anya és apa viccelődnek, persze mi is vigyorogtunk a kis "játékhoz". Végül is lefeküdtem pihenni, de a kellemetlen érzés még megmaradt egy ideig.
Fekve olyan volt, mintha le akarnának gurítani az ágyról. Aztán pár óra múlva szépen lassan javulgatott a dolog, mára már teljesen elmúlt szerencsére. Járás közben is szokásos jobb irányban húzok.
De hogy ez honnan jött? Azt nem tudom...

Ha "csak" elfáradtam, akkor vajon hogy tudom megelőzni a hasonló problémákat???
Ugyan nem ez volt az első eset hogy ezt tapasztaltam, de nem bánnám hogyha az utolsó alkalom lett volna.