Bővebben a látótér kiesésekről

"A látótér

A látótér az a része a minket körülvevő térnek, amit egy szemmel, egy pontra fixálva, egyszerre belátunk. E körül is nagyon sok mindent észlelünk, anélkül, hogy a szemünket más irányba mozdítanánk. Ezt az egész észlelt területet nevezzük látótérnek.

Megkülönböztetünk egyszemes (amit csak egy szemmel látunk) látóteret és kétszemes látóteret. A középső részen, centrálisan a két szem látótere fedi egymást.  A látótér kiesések kezdetben gyakran a külső részeken (periféria) alakulhatnak ki, de felléphetnek a látótér centrumához közel is. Ennek az eseménynek a felismerése a beteg számára szinte lehetetlen, különösen, ha ezek a folyamatok lassan lépnek fel. A centrális látótérkiesésnél a két szem egybeeső látótérrészei miatt az a veszély áll fenn, hogy az egyik szem látótérkiesését a másik szem kompenzálja, ezért a beteg észre sem veszi a károsodást."

Különböző elveken működő látótérvizsgáló eljárások segítségével felfedezhetjük a látótérkiesést és annak nagyságát.

A látótérkiesések jelentkezhetnek nagyon lassan, de hirtelen is bekövetkezhetnek.  Lehetnek állandósultak, vagy átmenetiek. A látótérkieséseknek különböző okai lehetnek, mind szemészeti, neurológiai (látóideg, egyéb agyi folyamatok, akár daganatos megbetegedések is), vascularis (ér eredetű), anyagcsere problémák, mint pl diabetes, de  jelezhetnek előre egyéb belgyógyászati problémákat is, toxikus (alkohol drog, gyógyszerek, stb.) ártalmakat. Ritkább esetekben, mint pl az én történetemben genetikai okok is lehetségesek.  

A látótér kiesés jelentkezésének helye, (centrális/középső terület vagy perifériás /széli, alsó, felsőtérfél), kialakulásának gyorsasága mind utalhatnak a probléma okára.

Szemészeti okok között szerepelnek  pl. a glaukoma (szürkehályog), mely általában emelkedett szemnyomással jár, ezzel károsítva a látó ideget. Ér elzáródások következtében is kieshet a látótér egy része az elzáródás helyétől függően.  Vannak olyan Migrénes fejfájások amik átmenetileg látótér kieséseket, szikra látást is okoznak. 






A látó ideg (n. opticus) különböző károsodásainak következtében, annak megfelelő látótér „részek” esnek ki.

Mivel meglehetősen sok oka lehet a látótér kieséseknek, én úgy gondolom, hogy mindenképp célszerű időben szemorvos segítségét kérni, aki a látótér kiesés minden körülményét (egyéb betegségek ,problémák) megvizsgálva kiderítheti a kiesés/ek okait, szükséges esetekben további vizsgálatokat rendelhet el!!

A látóideg működését elektrofiziológiai tesztekkel lehet vizsgálni (VEP), Gyulladását, egyéb lehetőségeket képalkotó eljárásokkal (CT, MR), vérkeringési/ér eredet felmerülése esetén szemészeti ultrahang vizsgálat, érfestések. A retina működését  is elektrofiziológiai teszttel, ERG-vel vizsgálják.  Az ERG kivételével én valamennyi vizsgálaton átestem, nem is egyszer.

 Ki lehet bírni :)

Anisocoria (a két szem pupilla méretben különbözik)

Talán azzal kezdeném, hogy ennek is több oka lehet, Mindenképp célszerű szemészeti vizsgálatot kérni. Én személy szerint kaptam olyan információt egy korábbi kezelőorvosomtól, hogy lehet akár veleszületetten teljesen ártalmatlan jelenség az anisocoria, de természetesen befolyásolja a pupillák tágasságát a két szembe érkező fény iránya is.

Anisocoria oka lehet pl. beidegzési zavar, a szivárványhártya izomműködésének különbsége a két szemen. Célszerű megvizsgálni a pupilla reflexet is a neurológiai problémák kizárása miatt..  Előfordulhat abban az esetben is, ha a két szem fénytörése különböző, ugyanis a rövidlátó szem pupillája tágabb lehet.

Tehát célszerű utánajárni, hogy a két szem egyformán jól, élesen lát-e, rendben működik-e a fixáció, tekintési irány.

Lehet a szemben gyulladás, vagy akár fejlődési probléma, ami fenntartja az anisocoriát .

Szükséges esetben ahogy a látótér kieséseknél írtam a szemész tovább küldi a beteget a megfelelő vizsgálatokra. Anisocoria esetén is figyelembe vesznek minden körülményt, a mikortól, a hogyanig. Az egyéb betegségeket, kockázati tényezőket, toxikus ártalmakat, gyógyszereket is…